Francis Fukuyama

�lete

Yosihiro Francis Fukuyama (filoz�fus, politikai k�zgazd�sz, �r�) 1952. okt�ber 27-�n sz�letett az Egyes�lt �llamok-beli Chicag�ban. A Cornell egyetemen klasszika-filol�gi�t tanult, a Harvard Egyetemen szerzett PhD fokozatot politikatudom�nyb�l. A Cornelli Egyetemen elt�lt�tt �vek alatt kapcsolatba ker�lt a Telluride Assosiation nev�, fiataloknak k�pz�si programokat szervez� non-profit szervezettel, ahonnan olyan neves �rtelmis�giek ker�ltek ki, mint p�ld�ul a Nobel-d�jas fizikus, Steven Weinberg vagy a k�lpolitikai �s v�delmi szak�rt�, Paul Wolfovitz. Jelenleg a nemzetk�zi politikai gazdas�gtan professzora �s a Nemzetk�zi Fejleszt�si Program igazgat�ja a John Hopkins Egyetem Halad� Nemzetk�zi Tanulm�nyok Paul H. Nitze Int�zet�ben. 2005 augusztus�ban m�s prominens gondolkod�kkal egy�tt r�szt vett a „The American Interest” c�m� negyed�ves magazin megalap�t�s�ban, mely az Egyes�lt �llamok k�lpolitik�j�r�l, vil�gban elfoglalt szerep�r�l, helyzet�r�l sz�l� �r�soknak ad otthont. A h�res filoz�fus hobbija egy�bk�nt a fot�z�s, ezenk�v�l rajong a klasszikus b�torok�rt, melyeket � maga k�sz�t el. Feles�g�t Laura Holmgrennek h�vj�k, h�rom gyermek�k van.

Fukuyam�t kor�bban neokonzervat�vnak tekintett�k, aki t�mogatta az amerikai er�fesz�t�seket az iraki dikt�tor, Szaddam Husszein elt�vol�t�s�ra, k�s�bb azonban elt�volodott az amerikai neokonzervat�v ir�nyzatt�l, amely szerinte t�ls�gosan er�szakoss� �s militarist�v� v�lt. Nem t�mogatta a 2003-as iraki beavatkoz�st sem. Szerinte Bush sok s�lyos hib�t k�vetett el: Amerika t�lreag�lta a radik�lis iszl�m fenyeget�st, az �n. j�t�kony hegem�nia er�ltet�s�vel negat�v reakci�kat v�ltott ki, mely n�velte az orsz�ggal szembeni ellenszenvet. Szerinte a Bush adminisztr�ci� rosszul �t�lte meg az Irakban kialakult helyzetet, ahol irre�lis eszk�z�kkel pr�b�lta megteremteni a b�k�t. Amerika t�bb p�nzt k�lt a hadseregre, mint az �sszes t�bbi orsz�g �sszesen, de Irak megmutatta, hogy mindennek van hat�ra, �gy a hat�konys�gnak is. Ehelyett ink�bb a gazdas�gi �s politikai fejl�d�sre kellene a hangs�lyt fektetni, �gy jobban meg lehetne �rteni, mi is t�rt�nik a F�ld m�s orsz�gaiban. Egy 2006-os essz�ben, mely a New York Times magazinban jelent meg, a neokonzervativizmust a leninizmushoz hasonl�totta: „A leninizmus bolsevik verzi�ja maga volt a trag�dia, mely azt�n kom�diak�nt t�rt vissza az Egyes�lt �llamokban.”

Bizony�ra b�rkinek, aki kicsit is ismeri Fukuyama nev�t, azonnal a sokat kritiz�lt „t�rt�nelem v�ge” t�zis villan az agy�ba. Fukuyama ezzel kapcsolatos essz�je a The National Interest amerikai foly�irat 1989. �vi tavaszi sz�m�ban jelent meg. A cikk nagyon r�vid id�n bel�l vil�gh�r�v� tette �t, s vil�gszerte rendk�v�l sz�lesk�r� vit�t v�ltott ki. A tanulm�ny meg�r�sakor Fukuyama m�g az amerikai k�l�gyminiszt�riumban dolgozott, k�zel-keleti, majd eur�pai politikai-katonai k�rd�sekkel foglalkozott, k�s�bb azonban a Rand Corporation kutat�ja lett, �s sokmilli� doll�ros szerz�d�st k�t�tt arra, hogy 16 oldalas tanulm�ny�t kiindul�pontk�nt felhaszn�lva k�nyvet �rjon n�zeteir�l. �gy sz�letett meg A t�rt�nelem v�ge �s az utols� ember (The End of History and The Last Man) c�m� alkot�s, mely eredetileg 1992-ben jelent meg, a magyar ford�t�s pedig 1994-ben l�tott napvil�got.

Hanyatl�s – �s v�gelm�let

A tanulm�ny p�ld�tlanul sok kritik�t v�ltott ki – pozit�vat �s negat�vat egyar�nt. Fukuyama t�zise �nmag�ban is meglehet�sen provok�l� volt a kor h�res t�rsadalomfiloz�fusai �s politikai gondolkod�i sz�m�ra, nem is besz�lve arr�l, hogy az Egyes�lt �llamokban a 80-as �vek v�g�n a Paul Kennedy nev�vel f�mjelezett hanyatl�selm�let volt az uralkod�. A hanyatl�s – �s a v�gelm�let mibenl�t�r�l Samuel P. Huntington �rt a Nincs ki�t c�m� tanulm�ny�ban. Szerinte a kett� sz�ges ellent�tben �ll egym�ssal. M�g a hanyatl�selm�let m�ltorient�lt, a t�rt�nelem tanulm�nyoz�s�b�l gy�kerezik �s a „Veszt�sre �llunk!” jelmondattal a pesszimista elm�letek t�bor�t er�s�ti, addig a v�gelm�let j�v�orient�lt, alapvet�en filoz�fiai elm�lked�sekb�l t�pl�lkozik �s az optimista „Gy�zt�nk” felki�lt�ssal borzolja a bor�l�t�bbak ked�lyeit. A hanyatl�selm�let tettre sarkall �s figyelmeztet a hanyatl�s visszaford�t�s�ra, ezzel szemben a v�gelm�let probl�mamentes k�nyelmet sugall. Huntington szerint a v�gelm�let legnagyobb hib�ja, hogy t�lhangs�lyozza a t�rt�nelem kisz�m�that�s�g�t, �s �sszer� emberekkel sz�mol: val�ban �sszer� lenne elker�lni a h�bor�kat �s a gazdas�gi j�l�tre �sszpontos�tani, csakhogy az emberi term�szet nem mindig ilyen: „Rem�nykedni a t�rt�nelem v�g�ben – emberi dolog. V�rni r�, hogy be is k�vetkezzen – irre�lis.” Huntington v�lem�nye szerint a v�gelm�let h�rom form�ban jelentkezett:

1. A hidegh�bor� v�ge

George Kennan „a Szovjetuni�t most m�r egyszer�en egy m�sik nagyhatalomnak kell tekinteni, ugyanolyannak, mint a t�bbi nagyhatalmat” kijelent�s�vel �gy gondolta, v�ge a hidegh�bor�nak, Huntington azonban er�sen megk�rd�jelezi mindezt. M�g ha igaz is, ett�l a nemzetek k�zti katonai, politikai, gazdas�gi, technol�giai �s ideol�giai rivaliz�l�s m�g nem fog megsz�nni, s�t a nemzetk�zi �letben n� az instabilit�s, kisz�m�thatatlans�g �s er�szak, mely pontot tehet a „hossz� b�ke” korszak�nak v�g�re. M�g Fukuyama szerint „nem indulhatunk ki abb�l, hogy a szovjetek visszat�rnek a m�lt rossz szok�saihoz”, Huntington �gy v�li, hogy „ugyan�gy nem indulhatunk ki abb�l sem, hogy nem t�rnek vissza”.

2. A h�bor�k id�szak�nak v�ge

A v�gelm�let m�sodik form�ja szerint a demokr�ci�k terjed�se cs�kkenti a h�bor�s konfliktusok kialakul�s�t, hiszen a demokr�cia term�szet�ben megtal�lhat� a kompromisszumra val� t�rekv�s �s a t�rgyal�sos hajlam. Huntington, a demokratiz�l�d�si hull�mok elm�let�nek kidolgoz�ja azonban �gy v�li, hogy b�r n�vekszik e rendszerek sz�ma, de szab�lytalanul, hisz nagy a visszaes�s es�lye. „…lehet, hogy a demokratikus �llamok k�zti b�ke k�ls�, v�letlen t�nyez�k, �s nem a demokr�cia f�ggv�nye” – �rja, a 19. sz�zadi demokratikus �llamok k�zti nagy f�ldrajzi t�vols�got hozva fel p�ld�nak. Kritiz�lja John Mueller „Elm�lt az �t�let napja” c�m� m�v�t, mely a h�bor� elavults�g�r�l sz�l. Mueller szerint a h�bor� ma m�r nem kifizet�d�, �s a fejletts�g �s civiliz�ci� n�veked�s�vel p�rhuzamosan a b�k�re val� hajlam is er�sebb lesz az egyes orsz�gok eset�ben. Huntington ezzel szemben �gy gondolja, a b�ke �nkorl�toz� is lehet, hiszen nem egyszer el�fordult m�r, hogy k�t b�k�sebb orsz�g r�rontott egy harmadikra, illetve szeg�nyebb, agressz�vabb �llamok lerohantak n�luk gazdagabb, �m kev�sb� er�szakos t�rsadalmakat.

3. A t�rt�nelem v�ge

A v�gelm�let legradik�lisabb v�ltozata Francis Fukuyama „A t�rt�nelem v�ge” c�m� tanulm�ny�ban mutatta meg mag�t a nyilv�noss�g el�tt. A tov�bbiakban r�t�r�nk ennek bemutat�s�ra, a k�s�bbiekben pedig Huntington ezzel kapcsolatos b�r�lat�t is bemutatjuk.

Francis Fukuyama: A t�rt�nelem v�ge?

Fukuyama magabiztosan jelenti ki a nyugati liber�lis demokr�cia egy�rtelm� diadal�t, mellyel szemben minden �letk�pes alternat�va teljesen kimer�lt. „Amit most meg�l�nk, tal�n nem a hidegh�bor� v�ge vagy a h�bor� ut�ni t�rt�nelem bizonyos szakasz�nak a lez�rul�sa, hanem a t�rt�nelemnek mint olyannak a v�ge: vagyis az emberis�g ideol�giai fejl�d�s�nek a v�gpontja, valamint a nyugati liber�lis demokr�ci�nak mint v�gs� korm�nyzati form�nak az �ltal�nos bevezet�se” – �rja. �tveszi Georg Wilhelm Friedrich Hegel dialektikus t�rt�nelemfelfog�s�t, mely szerint a t�rt�nelemnek kezdete, k�zepe �s v�ge is van abban a tekintetben, miszerint az emberis�g fejl�d�se az alacsonyabb rend� tudati form�kt�l fejl�dik a magasabb rend�ek fel�, ezek a fokozatok pedig konkr�t t�rsadalmi form�knak felelnek meg (t�rzsi, rabszolgatart�, teokratikus, egalit�rius-demokratikus). A t�rt�nelem egy abszol�t cs�cspont fel� t�r, melyben diadalt arat egy v�gleges t�rsadalmi �s �llamforma. Hegel m�r 1806-ban proklam�lta a t�rt�nelem v�g�t, amikor Nap�leon j�nai csat�ban aratott gy�zelm�t a francia forradalom eszm�nyeire, a szabads�gra �s egyenl�s�gre �p�l� �llam t�rh�d�t�sak�nt �rtelmezte. B�r 1806 ut�n m�g sok teend� �llt a liber�lis demokr�cia el�tt (pl. v�laszt�jog-kiterjeszt�s, rabszolgas�g megsz�ntet�se), de alapvet�i elveit m�r nem lehet tov�bb jav�tani. A 20. sz�zad vil�gh�bor�inak, forradalmainak k�vetkezm�nyei is hozz�j�rultak ezen elvek t�rben val� tov�bbterjeszt�s�hez. De mi�rt is �rt v�get tulajdonk�ppen a t�rt�nelem?

Hegel interpret�ci�j�ban a t�rt�nelmet ellent�tek hajtj�k el�re, melyek az emberi tudat ter�let�n jelentkeznek, az eszm�k birodalm�ban. Az ideol�gia fogalm�t t�gan �rtelmezi, nemcsak a politikai, hanem kultur�lis, vall�si, t�rsadalmi t�ltet� �rt�kek komplexum�t �rti alatta. A tudati �s az anyagi vil�g egyszerre hat egym�sra, s hossz� t�von a tudati vil�g meghat�rozza az anyagi vil�got. Az ideol�gi�k viszik el�re a t�rt�nelmet, �m a t�rt�nelem Hegel �s Fukuyama szerint is v�get �rt abban az �rtelemben, hogy az emberis�g eszmei fejl�d�se a francia �s amerikai forradalom esem�nyei k�vetkezt�ben lez�rult, elm�leti igazs�ga nem jav�that� tov�bb. A liberalizmus gy�zelme a szellem �s a tudat tekintet�ben k�vetkezett be, �m a val�s�gos, anyagi vil�gban m�g nem teljes. M�gis, hossz� t�von az eszme fogja meghat�rozni az anyagi vil�got. Term�szetesen az anyagi vil�g is hat az eszmei dimenzi�ra, p�ld�ul k�pes befoly�solni egy adott tudatforma �letk�pess�g�t. A liber�lis gazdas�gok b�s�ge, a v�ltozatos fogyaszt�i kult�ra fenntartja �s t�pl�lja a liberalizmus erej�t a politikai szf�r�ban: „A fogyaszt�si kult�ra ir�nti v�gy, amelyet j�r�szt Jap�n keltett fel, �zsia-szerte d�nt� szerepet j�tszott a gazdas�gi liberalizmus fel�p�t�s�ben �s kiterjeszt�s�ben, �s ezzel a politikai liberalizmus elterjeszt�s�ben is.”

A liberalizmus a 20. sz�zadban k�t hatalmas ellenf�llel szembes�lt: a kommunizmussal �s a fasizmussal. A fasizmus Fukuyama szerint nemcsak az�rt vesz�tett, mert a II. vil�gh�bor� els�p�rte: sokan t�mogatt�k, am�g �gy t�nt, van j�v�je, �m kider�lt, eredm�nytelen �s �nrombol� term�szet�. A kommunizmus m�r kem�nyebb ellenf�lnek bizonyult: m�g Marx a liber�lis t�rsadalom ellentmond�s�t a t�ke �s a munka ellentmond�sak�nt jel�lte meg, az oszt�lyk�rd�st a nyugati vil�gban val�j�ban sikeresen megoldott�k. A kommunizmus vonz�ereje ez�rt igencsak megcsappant, ezt bizony�tja a szerz� szerint fontos eur�pai kommunista p�rtok cs�kken� tagl�tsz�ma, illetve a piac mellett fell�p� konzervat�v p�rtok v�laszt�si gy�zelmei a vil�g sz�mos orsz�g�ban. A Szovjetuni�ban a szovjet elit m�r nem hisz a marxizmus-leninizmus doktr�n�j�ban, s b�r az �j elvek �nmagukban v�ve m�g nem jelentenek igazi liberalizmust, m�gis a liberalizmus az �sszek�t� sz�l k�z�tt�k. A szocializmus nemhogy nincs f�l�nyben a Nyugattal szemben, hanem egy �ri�si kudarc, s Fukuyama szerint Gorbacsov fell�p�se megadta a jogot az embereknek, hogy mindezt kimondj�k. „A t�rt�nelem v�g�n nem is sz�ks�ges, hogy minden t�rsadalom sikeres liber�lis t�rsadalom legyen, hanem csup�n annyi kell, hogy feladj�k az emberi t�rsadalom m�s, magasabb rend� form�inak k�pviselet�re form�lt ideol�giai ig�ny�ket.” A szerz� szerint a vall�s �s a nacionalizmus sem �rt�kelhet�ek potenci�lis vet�lyt�rsakk�nt, mivel az �ltaluk kre�lt konfliktusok �s probl�m�k t�bbnyire kezelhet�k egy j�l m�k�d� liber�lis t�rsadalom keretein bel�l.

Fukuyama �gy v�li, hogy a vil�g t�rt�nelem ut�ni �s a t�rt�nelemben megrekedt �llamokra oszthat� fel (ut�bbiakhoz sorolja a harmadik vil�g orsz�gainak nagy r�sz�t, s a Szovjetuni� is v�lasz�t el�tt �ll: vagy r�l�p a liber�lis demokr�cia fel� vezet� r�g�s �tra, vagy begub�zik �s megreked a t�rt�nelemben). A j�v�ben a nemzetk�zi konfliktusok tov�bbra sem fognak megsz�nni, a t�rt�nelemben bennragadt �llamok, illetve ezek �s a t�rt�nelem v�g�re �rt �llamok k�zt ugyanis m�g val�sz�n�leg lesznek �sszet�z�sek. A terrorizmus �s a nemzeti felszabad�t� h�bor�k tov�bbra is nagy szerepet j�tszanak majd a nemzetk�zi kapcsolatokban. Fukuyama a t�rt�nelem v�g�t „szomor� id�nek nevezi”, melynek k�z�ppontj�ban a gazdas�gi sz�m�t�s, a k�rnyezeti �s technikai probl�m�kon val� v�g n�lk�li f�radoz�s, a fogyaszt�i ig�nyek kiel�g�t�se �ll majd.

 B�r�latok �s kritik�k

Fukuyama tanulm�nya omin�zus vit�t v�ltott ki a t�rsadalomfiloz�fusok, politikai gondolkod�k, h�res professzorok �s szak�rt�k k�r�ben. Alig tal�lunk olyan neves szem�lyis�get, aki ne sz�lalt volna meg a cikk kapcs�n. Az al�bbiakban bemutatunk ezek k�z�l n�h�nyat. 

Irving Kristol: Most m�r mi vagyunk az ellens�g, nem �k…

Nyilv�nval�, hogy Kristol fogalmazta meg az egyik leg�lesebb b�r�latot a t�rt�nelem v�g�vel kapcsolatban. A The National Interest f�szerkeszt�je Fukuyam�r�l val� v�lem�ny�t nem rejtette v�ka al�, s�t ny�ltan lesz�gezte: „Egy szav�t sem hiszem el, de brili�ns elemz�s�t nem k�nny� elvetni vagy megc�folni.” Az essz� kezd� sorai a k�vetkez�k�ppen hangzanak: „�r�mmel �dv�zl�m Washintonban G. W. F. Hegelt. Bizony�ra hozz�j�rul majd a hely szellemi sz�nvonal�nak emel�s�hez.” Kristol szerint Hegel ut�n a politikai �s filoz�fiai gondolkod�s is alapvet�in �jhegeli�nus jelleget �lt�tt. Hegel �gy gondolta, a t�rt�nelem immanens c�lja, a t�rt�nelem v�ge a modern alkotm�nyos �llam �s a liber�lis berendezked�s, �m e beteljesed�s puszt�n elm�leti jelleg�, s rengeteg munk�t ig�nyel, m�g v�gre a val� vil�gban is megtestes�lhet. Erre Fukuyama felh�bor�t� m�don k�zli, hogy munk�nk tulajdonk�ppen befejez�d�tt.

Kristol szerint ideje lenne m�r megszabadulni a hegeli �rz�svil�gt�l, �s vissza kellene t�rni Arisztotel�szhez: minden �llamforma instabil, �tmeneti, s az az elker�lhetetlen sors v�r r�, hogy egyszer majd elbukik. „Nem tudom elhinni, hogy a „j�v� hull�ma vagyunk, �s nem puszt�n egy id�leges hegem�nia birtokl�i” – fejti ki v�lem�ny�t Kristol. B�r a 20. sz�zad nagy felkel�sei a liberalizmus ellen elbuktak, att�l forr�suk m�g �l. Az amerikai demokr�cia is rengeteg probl�m�val k�szk�dik, s ez az �ri�si probl�mat�meg el�bb-ut�bb sz�tfesz�ti a rendszert eddig �sszetart� er�ket (pl. k�z�ss�g �s spiritualit�s ut�ni v�gy, bizalmatlans�g, a technol�gia ir�nyvonala, stb.). A hidegh�bor� megnyer�s�nek k�vetkezm�nye is csak annyi lett, hogy „most m�r mi vagyunk az ellens�g, �s nem �k…” 

  Vajda Mih�ly: A vil�gt�rt�nelem v�ge, avagy a posztmodern kezdete

Vajda k�ts�gbe vonja Fukuyama kijelent�s�t, miszerint ma m�r nincsenek az ember �let�ben olyan ellentmond�sok, melyeket a liberalizmus ne tudna megoldani, hiszen ez nem jelenti azt, hogy holnap sem lesznek. �gy v�li, Fukuyama elgondol�sa a liber�list�l elt�r� t�rsadalomszervez�d�sek gyakorlati ellehetetlen�l�s�re �p�l. R�mutat arra, hogy b�r Fukuyama elismeri a kult�r�k k�l�nb�z�s�g�t, a gyakorlatban nemigen sz�mol m�s kult�r�kkal. B�r az iszl�m kult�r�t megeml�ti, nem foglalkozik Afrika, �zsia �s D�l-Amerika t�rsadalmaival: ezek egyel�re nem fenyegetik a liber�lis demokr�ci�t, de berkeikben a liber�lis demokr�cia nem mondhat� sikeresnek. Itt f�leg azok az orsz�gok �rdekesek, ahol m�r k�s�rletet tettek a liberalizmus bevezet�s�re, �m az m�gsem tudta �talak�tani a trad�ci�kat �s a t�rsadalmat.

Vajda pontos�tja Fukuyama t�zis�t: val�j�ban az eur�pai t�rt�nelem v�g�r�l van sz� (ez alatt az eur�pai t�pus� t�rsadalmakat �rti), az eur�pais�gban benne rejl� dinamikus tendenci�knak legjobban megfelel� t�rsadalomszervez�d�si keretek kialakul�s�r�l. Minden, ami modern, megszil�rdul, �s bel�p�nk a posztmodern korszakba, s e modernit�s f� szervezeti keretei az eur�pai trad�ci� k�rein bel�l nem k�rd�jelez�dnek meg.

Csakhogy az eur�pai szellemis�g ter�let�n is jelen vannak �n. nem eur�pai elemek, melyeknek integr�lhat�s�ga a liber�lis demokr�ci�ba nagyon csek�ly. Az sem val�sz�n�, hogy m�s civiliz�ci�k mind k�pesek lenn�nek �tvenni az eur�pai szervez�d�si kereteket, ahogy azt bizonyos kelet-�zsiai civiliz�ci�k tett�k, ugyanis ehhez alapvet� karaktervon�sokat kellene megsemmis�teni. „Nem �ll�thatom, hogy az eur�pain k�v�l nem k�pes m�s trad�ci�ra r��p�lni, de nem k�pes b�rmelyikre” – �rja Vajda. Ennek ellen�re nem z�rja ki, hogy a fejlett vil�g egyszer majd nekifog el�bb saj�t nem-Eur�p�ja, majd az eg�sz vil�g „eur�p�s�t�s�nak”, s a v�g�n t�nyleg befejezi a t�rt�nelmet – er�szakkal. Az eur�pai t�pus� individuum eleve er�szakos term�szet�, s ilyen szempontb�l a liberalizmus ide�lis az eur�pai kult�ra sz�m�ra, hiszen a hatalommegoszt�s elv�b�l indul ki, nem pedig a hatalom megsz�ntet�s�b�l.

Vajda �szint�n rem�li, hogy a t�rt�nelem v�ge nem lesz szomor�, s ha a nagyv�rosi �let okozta fesz�lts�geket, az �kol�giai �s egy�b probl�m�kat siker�lne megoldani, ak�r meg is pihenhetne kicsit a t�rt�nelem. V�g�l Fukuyam�nak a m�v�szet �s filoz�fia j�v�j�r�l val� elk�pzel�s�re csak ennyit mond: „Mi�rt ne l�phetne a fesz�lts�g teremtette m�v�szet �s filoz�fia hely�re valami, amit puszt�n a j�t�kos kedv vagy a titkokat megoldani sohasem k�pes k�v�ncsis�g teremt?”

Samuel P. Huntington: Nincs ki�t

Huntington a t�rt�nelem v�ge kijelent�st t�ls�gosan �ltal�nos�t�nak, provokat�vnak �s dr�mainak tartja. Szerinte Fukuyam�nak rengeteg t�ved�se van, ezek pontokba szedve a k�vetkez�k:

1, Fukuyama t�ved a h�bor�s konfliktusokat illet�en: a kisebb egys�gek k�zti h�bor�k val�sz�n�s�ge cs�kken, a nagyobb egys�gek k�zt azonban megn� a fegyveres konfliktusok es�lye. P�ld�ul az Eur�pai K�z�ss�g megsz�ntetheti a francia-n�met �sszet�z�s lehet�s�g�t, de ett�l m�g maga az Eur�pai K�z�ss�g h�bor�zhat m�ssal.

2, Nem helyes a kommunizmus buk�s�b�l a liberalizmus gy�zelm�re k�vetkeztetni, sem pedig arra, hogy az ideol�gia elt�nik, ugyanis fordulatok mindig bek�vetkezhetnek, nincs kiz�rva, hogy �j ideol�gi�k t�njenek fel. A kommunizmus jelenleg hull�mv�lgyben van, azonban elsietett lenne azt gondolni, hogy v�gleg elt�nt volna a sz�nr�l.

3, A liberalizmus elfogadotts�ga nem z�rja ki azt a t�nyt, miszerint a liberalizmuson bel�l l�teznek konfliktusok. M�rpedig egy ideol�gia egyes verzi�i k�z�tti harc sokszor hevesebb lehet, mint teljesen elt�r� ideol�gi�k k�vet�i k�zdelem. A 16. sz�zadi Eur�p�ban a kereszt�nys�g �ltal�nosan elfogadott volt, azonban a protest�nsok �s katolikusok k�zt s�lyos n�zetelt�r�sek voltak.

4, Egy ideol�gia gy�zelme nem z�rja ki �j ideol�gi�k felbukkan�s�t.

5, Huntington megk�rd�jelezi, val�ban gy�z�tt-e a liber�lis demokr�cia. A harmadik vil�got illet�en egyet�rt Fukuyam�val, s v�g�l meglep� gondolatokat t�r el�nk: „Fukuyama t�zise nem a marxizmus elt�nt�t, hanem annak sz�v�ss�g�t t�kr�zi: k�pe a t�rt�nelem v�g�r�l Marxt�l sz�rmazik, mert univerz�lis homog�n �llamr�l besz�l, mely minden ellentmond�st felold, minden eszmei sz�ks�gletet kiel�g�t.” Marx a kommunizmust tartotta a legjobb megold�snak a t�rt�nelem feladv�ny�ra, �s Huntington szerint Fukuyama is ugyan�gy gondolkodik: „A marxista ideol�gia �l �s kit�n�en �rzi mag�t a marxista ideol�gi�t c�folni k�v�n� Fukuyama �rveiben.”

 Francis Fukuyama: V�lasz b�r�l�imnak

Fukuyama term�szetesen nem hagyta – nem is hagyhatta – sz� n�lk�l az �t �rt kritik�kat. Aki v�letlen�l azt hinn�, hogy �sszeroskadt a b�r�latok s�lya alatt, t�ved: m�r az elej�n lesz�gezi, hogy „az elm�letemmel szemben felhozott kifog�sok egyike sem rend�tett meg, azok az �rvek pedig, amelyek megrend�thettek volna, el sem hangzottak.” Igaz, azt is elismeri, hogy egy-k�t k�rd�st illet�en � nem fogalmazott el�g vil�gosan. A b�r�latokat olvasva arra k�vetkeztetett, hogy nem a liberalizmus mai helyzet�t illet�en siker�lt egyed�l�ll�an egyetemes konszenzust kialak�tania, hanem abban mutatkozik egyet�rt�s, hogy a t�rt�nelem nem �rt v�get. Fukuyama �gy �rzi, nagyon sokan f�lre�rtett�k mondanival�j�t, s a f�lremagyar�z�sok, elsikl�sok �s egy�b t�ved�sek t�bbs�ge t�bbek k�z�tt abb�l fakadt, hogy sokan el sem olvast�k az eredeti tanulm�nyt, csak annak kivonat�t, recenzi�j�t n�zt�k meg. Felsorolja �s kifejti a leggyakoribb f�lre�rt�seket.

A f� probl�ma az volt, hogy sokan nem �rtett�k meg, milyen �rtelemben haszn�lja Hegel a t�rt�nelem fogalm�t. A t�rt�nelem v�ge nem a f�ldi vil�g t�rt�n�seinek v�g�t jelenti, hanem bizonyos eszmei elvekr�l val� emberi gondolkod�s lez�rul�s�t. Marx eg�sz �let�ben azt akarta bizony�tani, hogy Hegel t�ved: nem a t�rt�nelem v�g�nek lehet�s�g�t akarta c�folni, hanem azt, hogy a t�rt�nelemnek m�r v�ge is van. Fukuyama szerint Marx k�s�rlete egy 150 �ves kit�r� volt.

A m�sik f�lre�rt�s az volt, hogy A t�rt�nelem v�ge? c�m� �r�st sokan igyekeztek �sszef�gg�sbe hozni a Bush-korm�nyzat politik�j�val, m�rpedig a liberalizmus helyt�ll�s�ga nem korl�tozhat� a Bush-korm�nyzat hivatali idej�re. Fukuyama vil�gosan lesz�gezi, hogy essz�j�ben a liber�lis demokr�cia gy�zelm�t, az ideol�gia �s eszme hat�s�t az anyagi vil�gra egyfajta tendenciak�nt jelezte, nem pedig pofonegyszer�, automatikus, azonnal v�gbemen� igazs�gk�nt. Ez egy hosszadalmas folyamat, mely t�bb gener�ci� �let�re kiterjed, ak�r t�bb sz�z �vig is eltarthat, �s val�sz�n�leg lesznek benne kudarcok �s visszaes�sek is. A nagy ideol�gi�k az els� vil�gt�l a harmadik vil�g fel� haladva terjednek, �s nem ford�tva, s ez a mozg�s sem t�rt�nhet egyik pillanatr�l a m�sikra.  A b�r�l�k t�bbs�ge a modern liberalizmus sz�mos vet�lyt�rs�t nevezte meg. A leg�ltal�nosabb kritika az volt, hogy Fukuyama t�l kor�n le�rta a kommunizmust, � azonban nem hisz a teljes konzervat�v visszarendez�d�s lehet�s�g�ben. Mik�zben Gorbacsov a glasznoszty �s a reformok seg�ts�g�vel igyekszik el�rni politikai c�ljait, lassan al��ssa a tekint�lyt, a politikai er�k f�l�tti hatalom kics�szik a kez�b�l, f�leg a tagk�zt�rsas�gok eset�ben. Fukuyama �gy v�li, m�g ha egy �j konzervat�v vezet�s f�lre is tolja Gorbacsovot, a p�rt erk�lcsi tekint�ly�t m�r nem lehet vissza�ll�tani, �s a tart�s gazdas�gi probl�m�kat sem lehet megoldani a r�gen bev�lt m�dszerekkel.

Fukuyama v�lasz�ban az iszl�mr�l mint m�sik lehets�ges vet�lyt�rsr�l is kifejti v�lem�ny�t: az iszl�m fundamentalizmus nem egyszer�en a liberalizmus vet�lyt�rsa, hanem sok orsz�gban le is gy�zte a liberalizmust, de csak az iszl�m vil�gon bel�l. Csakhogy az iszl�m sosem lesz egyetemes vall�s, a fundamentalizmusnak csak az iszl�m k�z�ss�geken bel�l van vonzereje. Egyed�l annyiban vesz�lyezteti a liberalizmust, hogy orsz�gos �s helyi szinten szembe kell n�zni a nehezen asszimil�lhat� iszl�m csoportok probl�m�j�val (pl. Franciaorsz�g, NSZK). Fukuyama az iszl�m �s a liber�lis demokr�cia k�zti harcot nem tekinti egyenl� er�k k�zdelm�nek, s a nacionalizmust �s a fasizmust sem tartja olyan fontos t�nyez�knek, melyek vesz�lyeztethetn�k az alaptendencia mozg�sir�ny�t.

A t�rt�nelem v�ge �s az utols� ember

A t�rt�nelem v�ge �s az utols� ember c�m� k�nyv 1992-ben jelent meg az Egyes�lt �llamokban, benne Fukuyama rendszerezi, tov�bbg�ngy�l�ti �s kifejti sokat vitatott n�zeteit. �gy v�li, a liber�lis demokr�cia az�rt lehet az emberis�g ideol�giai fejl�d�s�nek v�gpontja, a „t�rt�nelem v�ge”, mert nem jellemzik olyan s�lyos hi�nyoss�gok �s �sszer�tlens�gek, melyek a kor�bbi korm�nyform�k �sszeoml�s�hoz vezettek. Ez term�szetesen nem jelenti azt, hogy egy stabil liber�lis rendszer t�k�letesen probl�mamentes lenne �s nincsenek benne sem anom�li�k, sem komoly t�rsadalmi probl�m�k. Nyilv�nval�an vannak �s lesznek is. Ennek az az oka, hogy a szabads�g �s egyenl�s�g elv�t nem kiel�g�t�en alkalmazz�k: �nmagukban nem az elvek hib�sak teh�t, hanem a gyakorlati alkalmaz�suk. B�r l�teznek orsz�gok, melyek k�ptelenek stabil liber�lis demokr�ci�v� fejl�dni, m�sokat pedig a visszaes�s fenyeget, Fukuyama szerint a liber�lis demokr�cia eszm�ny�t nem lehet meghaladni. Ebben Hegel �s Marx is egyet�rtett, mindketten azt mondt�k, hogy a t�rsadalmak fejl�d�s�i folyamata nem v�gtelen, s akkor �r el cs�cspontj�hoz, amikor az emberis�g kialak�t egy olyan t�rsadalmi form�ci�t, mely k�pes kiel�g�teni legm�lyebb, legalapvet�bb v�gyait. Hegel a t�rt�nelem v�g�t a liber�lis �llamban, Marx a kommunizmusban v�lte felfedezni.

Fukuyama kijelenti, hogy a k�nyv nem a cikk fel�j�tott, b�v�tett kiad�sa, nem a b�r�l�kkal val� vita folytat�sa. Helyette arra a k�rd�sre keresi benne a v�laszt, hogy �rdemes-e a 20. sz�zad v�g�n ism�t egy logikus, �sszef�gg�, ir�nyzatos T�rt�nelemr�l besz�lni? Fukuyama igennel v�laszol, m�ghozz� k�t okb�l: egyik a gazdas�ggal, m�sik az elismer�s�rt val� k�zdelemmel f�gg �ssze. A bizony�t�s nem k�nny�, mert nagyon sokan b�r�lt�k a t�zist, miszerint a t�rt�nelem egy �rthet�, �sszef�gg� folyamat lenne.

A gazdas�gi magyar�zat nagyon egyszer�. A modern term�szettudom�ny seg�ts�g�vel igyekszik megmagyar�zni a dolgokat: a technika d�nt� katonai el�ny�ket biztos�t azoknak az orsz�goknak, melyek rendelkeznek vele, m�sr�szt egyforma lehet�s�get ny�jt, egyforma hat�rokat szab a gazdas�gnak, mivel seg�ts�g�vel korl�tlanul szapor�that�k a javak, melyek �ltal kiel�g�thet�k az emberi v�gyak, s ez a folyamat az, mely egyre egys�gesebb� teszi a t�rsadalmakat, t�rt�nelmi eredet�kt�l, kultur�lis �r�ks�g�kt�l eltekintve. Ezeket a t�rsadalmakat a fogyaszt�i sz�lak terjed�se egyre er�sebben f�zi egym�shoz. Ennek a modern term�szettudom�nyi logik�nak egyed�l a kapitalizmus felel meg, a szocializmus alkalmatlannak bizonyult arra, hogy megval�s�tsa a komplex posztindusztri�lis gazdas�got, melyben az inform�ci�k �s technikai �j�t�sok sokkal nagyobb szerepet kapnak.

A t�rt�nelmet azonban nem lehet csak gazdas�gilag �rtelmezni. Az igaz, hogy a vil�g legfejlettebb orsz�gai egy�ttal a legsikeresebb demokr�ci�k is, csakhogy nem l�tezik olyan gazdas�gi sz�ks�gszer�s�g, mely szerint az ipari fejl�d�s a politikai szabads�got is meghozza. Ez�rt Fukuyama visszany�l Hegel „elismer�s�rt val� k�zdelem” nevezet� t�rt�nelemszeml�let�hez, melynek l�nyege a k�vetkez�: az embert az elismer�s ir�nti v�gy k�l�nb�zteti meg az �llatt�l, pontosabban az, hogy emberk�nt ismerj�k el. Elvont c�lok, magasabb rend� elvek kedv��rt egyed�l az ember k�pes legy�rni �llati �szt�neit. A t�t minden esetben a preszt�zs �s a m�lt�s�g volt. A v�gy, hogy ember volt�t �s m�lt�s�g�t elismerj�k, a t�rt�nelem kezdet�n a preszt�zs�rt v�vott �lethal�lharcra k�sztette az emberis�get, �gy a t�rsadalom k�t oszt�lyra oszlott: urakra �s rabszolg�kra. Sajnos ez a viszony egyik f�l elismer�s ir�nti v�gy�t sem el�g�tette ki. A rabszolga nem sz�m�tott embernek, m�g az �r �ltal kapott elismer�s hi�nyos volt, mivel nem m�s urak ismert�k el, hanem a rabszolg�k, akiket nem tekintettek embernek. Ez volt az a bels� ellentmond�s, melyb�l tov�bbi t�rt�nelmi korszakok sz�lettek.

A rabszolga a munka r�v�n k�pes volt saj�t term�szet�t �s k�rnyezet�t is �tform�lni, ez�ltal kialak�tott egy magasabb rend� �ntudatot, s kidolgozta a szabads�g eszm�j�t. A szabads�g elk�pzel�sei k�z�l a kereszt�nys�get emeli ki a szerz�, mely kimondja, hogy Isten el�tt minden ember egyenl�. A kereszt�ny vall�s szekulariz�ci�ja az amerikai �s a francia forradalom seg�ts�g�vel t�rt�nt meg, a szabads�g �s egyenl�s�g kereszt�ny eszm�j�t a liber�lis demokr�cia val�s�totta meg vil�gunkban. Amikor az elismer�s ir�nti v�gy a francia �s amerikai forradalom seg�ts�g�vel teljes�lt, v�get �rt a t�rt�nelem, mivel a liber�lis demokr�cia a kor�bbi �r-rabszolga viszonyt felv�ltotta az egyenl� elismer�ssel: minden polg�r elismeri mindenki m�s polg�r volt�t �s emberi m�lt�s�g�t, s ezt a m�lt�s�got, k�l�nf�le jogokat biztos�tva maga az �llam is elfogadja. Ezt a s�v�rg�st a t�rsadalmi int�zm�nyek semmilyen m�s rendszere nem el�g�theti ki jobban, ez�rt nincs m�d a tov�bbi t�rt�nelmi halad�sra. Az embereket teh�t nem csak a v�gy �s az �rtelem mozgatja, hanem az elismer�s ir�nti v�gy (th�mosz), mely elv�rja, hogy az �llam feln�ttk�nt kezelje polg�rait, szabad egy�neket megillet� auton�mi�t biztos�tson nekik. A kommunizmusban az elismer�s ezen form�i fogyat�kosak voltak, ez�rt v�ltja fel a kommunista rendszereket a liber�lis demokr�cia.

Az elismer�s�rt val� k�zdelem seg�ts�g�vel a nemzetk�zi politika term�szet�t is k�nnyebben meg�rthetj�k. Az �r-rabszolga viszony egy-egy t�rsadalom szintj�r�l term�szetszer�leg �tker�lt az �llamok szintj�re is, eg�sz nemzetek k�zd�ttek az elismer�s�rt. Fukuyama szerint a liber�lis demokr�cia ezen a szinten is k�pes megsz�ntetni az �r-rabszolga viszonyt, ugyanis az irracion�lis v�gyat, mely a t�bbiek�n�l nagyobb elismer�sre �szt�k�l, felv�ltja a racion�lis v�ggyal, mely csak annyit akar el�rni: ismerj�k el, hogy egyenl� a t�bbiekkel. „Egy liber�lis demokr�ci�kb�l �ll� vil�gban sokkal kevesebb a h�bor�ra val� �szt�nz�s, mivel a nemzetek k�lcs�n�sen elismerik egym�s legitimit�s�t” – �rja. B�r sok probl�m�val kell megk�zdenie a jelenkori demokr�ci�knak, ezeknek egyike sem annyira s�lyos, hogy esetleg a rendszer �sszeoml�s�hoz vezetn�nek. Ha a liber�lis demokr�cia val�ban k�pes mindenkinek egyenl� elismer�st biztos�tani, akkor t�bb joga van a fennmarad�sra �s a stabilit�sra, mint b�rmely m�s rendszernek. A liber�lis demokr�cia j�v�je att�l f�gg, val�ban kiel�g�t�-e ez az elismer�s.

M�g mindig a t�rt�nelem v�g�n vagyunk

A 2001. szept. 11-i esem�nyekkel kapcsolatban Fukuyama egy r�vid essz�t jelentetett meg a „The Wall Street Journal” okt�beri sz�m�ban. A c�m mag��rt besz�l: m�g mindig �gy v�li, a t�rt�nelem v�g�n vagyunk. Ennek ellen�re t�bben is pont a szeptember 11-ei trag�di�t pr�b�lt�k meg felhaszn�lni arra, hogy elt�r�ts�k �t �ll�spontj�t�l. Fukuyama szerint m�g mindig vannak olyan emberek, akik az �ltala haszn�lt t�rt�nelem fogalm�t �sszekutyulj�k a t�rt�n�sekkel. Felh�borodik azon, hogy egyesek Huntington civiliz�ci�s �sszecsap�s elm�let�t haszn�lt�k fel arra, hogy lej�rass�k a t�rt�nelem v�ge t�zist. A modernit�snak kultur�lis alapja van, s Fukuyama �gy v�li, a modernit�s int�zm�nyei nemcsak Nyugaton m�k�dhetnek, hanem vonzer�vel b�rnak m�s r�gi�k sz�m�ra is. Az iszl�mban (f�leg a fundamentalista iszl�mban) azonban van valami, ami k�l�n�sen agressz�vv� �s elutas�t�v� teszi a muzulm�n t�rsadalmakat a modernit�ssal szemben. Az iszl�m vil�gban van a legkevesebb demokratikus berendezked�s� �llam (Fukuyama szerint T�r�korsz�g az egyetlen).

A F�ld legt�bb orsz�ga el�tt nincs �th�ghatatlan kultur�lis akad�ly, mely ellehetetlen�ten� a nyugati st�lus� modernit�sra val� �tt�r�st, igaz, ez nem mindig egyszer�, hanem gyakran hossz� �s f�jdalmas �t. Az iszl�m az egyetlen olyan kultur�lis rendszer, mely olyan embereket termel ki (pl. Oszama bin Laden), akik teljes eg�sz�ben visszautas�tj�k a modernit�st. A f� k�rd�s, hogy ezek az emberek mennyire k�pviselik a sz�lesebb muzulm�n k�z�ss�g v�lem�ny�t. Erre sokan azt a v�laszt adt�k, hogy a muzulm�n k�z�ss�gen bel�l csak kevesen szimpatiz�lnak a terrorist�kkal, �s a t�bbs�g el�t�li a t�rt�nteket. Ilyen m�don elker�lhet�, hogy a muzulm�nok mint csoport elleni ellenszenv �ltal�nos legyen. A baj Fukuyama szerint abban a rendk�v�l elterjedt Amerika-elleness�gben, Amerika-gy�l�letben rejlik, mely egyre elterjedtebb a muzulm�n k�z�ss�gben (�s nem felt�tlen�l csak abban): a tornyok �sszeoml�sa l�tt�n kifejez�dhetett a k�r�r�m �rz�se, az, hogy az USA v�gre megkapta, amit meg�rdemelt. �s ez a reakci� nem csak a muzulm�nok gy�r kisebbs�g�re jellemz�. E gy�l�let gy�kerei az amerikai politika alapj�t k�pez� t�rsadalom gy�l�let�t jelentik. Sok komment�r �gy v�li, ez a nyugati siker �s a muzulm�n cs�d miatt �rzett s�rtett haragb�l sz�letik, �m Fukuyama lesz�gezi, hogy ez az Amerika-ellenes gy�l�let nem lesz k�vetend� �s megval�s�that� program a muzulm�n t�rsadalmak sz�m�ra. Tov�bbra is egy rendszer fog uralkodni a vil�gpolitik�ban, m�gpedig a liber�lis demokr�cia, melynek a radik�lis iszl�m nem lehet komoly vet�lyt�rsa.

Fukuyama n�zetei ma

Lelassult t�rt�nelem

Fukuyama beismeri, hogy annak idej�n r�videbbnek k�pzelte az �talakul�si folyamatot a t�rt�nelem v�ge k�rd�st illet�en, ett�l eltekintve a moderniz�ci�s folyamat halad tov�bb. K�na �s India is akt�van halad el�re ezen az �ton. Ut�bbiban nagyon sikeres a demokr�cia int�zm�nyes�l�se, K�n�ban pedig azzal k�s�rleteznek, ki lehet-e alak�tani modern, fejlett t�rsadalmat demokratikus korm�nyz�s n�lk�l. Fukuyama szerint a k�nai k�pzetts�g �s k�z�poszt�ly n�veked�s�vel a belesz�l�sra val� ig�ny is megn�vekszik majd. A f� k�rd�s az, hogy az egyes orsz�gok k�l�nb�z� utakat v�lasztanak-e ugyanahhoz a v�gponthoz, az egys�ges modern civiliz�ci� megteremt�s�hez, vagy m�s-m�s ir�nyba tartanak.

Az amerikaelleness�g �s a globaliz�ci� t�mak�r�t illet�en a k�vetkez� a v�lem�nye: „Ahol a globaliz�ci� a legsikeresebb volt, ott a legkisebb az amerikaelleness�g” – vallja Fukuyama, aki Indi�t kifejezetten Amerika-bar�t orsz�gnak tartja, mivel ott a globaliz�ci� m�k�d�k�pes. Azokban az orsz�gokban, ahol k�ptelenek kihaszn�lni a globaliz�ci� el�nyeit (sokat v�rnak t�le, de az eredm�nyek nem az elv�r�soknak megfelel�ek), nagy az amerikaelleness�g. Az anti-amerikanizmus t�bbek k�z�tt a nemzetk�zi viszonyok egyenl�tlen eloszl�s�hoz is k�thet�. De az eg�sz jelens�g mag�nak az amerikai k�lpolitik�nak is k�sz�nhet�. Fukuyama el�rulja: nagyon csal�dott az ut�bbi 6-7 �v amerikai k�lpolitik�j�ban. Amerika t�lreag�lta a 2001. szeptember 11-i t�mad�st, emiatt k�t h�bor�t is elind�tott, melyek k�z�l az afganiszt�ni m�g igazolhat� lehet, �m az iraki semmik�pp. R�ad�sul ez kompromitt�lt m�s amerikai �rt�keket is (pl. amikor b�rt�n�kben t�rt�nt vissza�l�sek nyilv�noss�gra ker�ltek). Nem �rt egyet azzal, hogy a K�zel-Keleten meglev� kev�s demokratikus berendezked�s� rendszer miatt sz�ks�g lett volna az amerikai jelenl�tre. Sokan azt hitt�k, ha Szaddam Husszein elt�nik – ugyan�gy mint Ceausescu Rom�ni�ban – akkor a rendszer eg�sze is elt�nik, hely�t pedig a demokr�cia veszi �t. Akik ezt gondolt�k, nem �rtett�k meg, hogy Irak kultur�lisan teljesen m�s jelleg� berendezked�ssel b�r, mint Kelet-Eur�pa.

A moderniz�ci� �s a vall�s kapcsolat�r�l is elhangzik n�h�ny �rdekes kijelent�s. Az eg�sz vil�gon er�s�dik a vall�s szerepe, f�k�nt a muzulm�n orsz�gokban. Nem bizonyult igaznak az a kor�bbi feltev�s, miszerint a moderniz�ci� velej�r�ja a t�rsadalmi szekulariz�ci�. A f� k�rd�s, hogy ez a folyamat k�pes-e al��sni a liber�lis demokr�ci�kat, hiszen Nyugat-Eur�pa egyik legnagyobb gondja a muzulm�n kisebbs�gek integr�l�sa. Amerik�nak k�nnyebb a helyzete, mert ott a bev�ndorl�k t�bbs�ge latin-amerikai, akik nem �llnak ellent annyira az asszimil�ci�nak, mint a muzulm�nok. Fukuyama sikeresnek tartja az EU-b�v�t�st, �m nem hisz abban, hogy ez �ltal�nos recept lehetne az eg�sz vil�gon, �s kialakulhatna egy nemzetek feletti vil�gkorm�ny. Ami pedig az USA �s Eur�pa szokatlanul ki�lez�d�tt ellent�teit illeti, f�k�nt a nyugat-eur�paiakra igaz, hogy m�sk�nt �rt�kelik a j�l�ti rendszert, komolyabban veszik a t�rsadalmi szolidarit�st, nem szeretik az amerikai st�lus� kapitalizmust, m�sk�pp v�lekednek a nemzetk�zi kapcsolatokr�l �s a katonai potenci�lok felhaszn�l�s�r�l. Ez nem civiliz�ci�s t�r�s, hanem a k�l�nb�z� tapasztalatokb�l ered.

Az Egyes�lt �llamok hatalma sem tart �r�kk�

Fukuyama 2007-ben a budapesti Ybl Klubban is tartott el�ad�st, melynek keret�ben a bizalomr�l �s vil�g j�v�j�r�l besz�lt. Az el�ad�s ut�n interj�t is k�sz�tettek vele, melynek keret�ben k�szs�gesen v�laszolt a k�rd�sekre. �ll�t�sa szerint hisz a nyugati �rt�krend tart�s fennmarad�s�ban, m�g ha a vezet� szerepet nem is nyugati orsz�g fogja bet�lteni, hanem K�na, melyet demokratiz�lhatnak egyre gazdagod� polg�rai.

Az Egyes�lt �llamok hatalma Fukuyama szerint bizonyosan nem tart �r�kk�, de a nyugati civiliz�ci�, a piacgazdas�g, demokratikus �rt�kek m�g nagyon sok�ig fennmaradnak, mert ezeket nem nyugati kult�r�j� orsz�gok is maguk�v� tehetik. Teh�t a nyugati �rt�krend hosszabb �let� lesz, mint b�rmelyik nyugati orsz�g. Arra a k�rd�sre, melyik orsz�g jelenti a legnagyobb kih�v�st a nyugati vil�g sz�m�ra, egy�rtelm�en K�na a v�lasza. 50 �v m�lva K�na nagyon er�s hatalom lesz. Oroszorsz�g struktur�lis probl�m�kkal k�zd, cs�kken a lakoss�gsz�ma, jelenlegi gazdas�gi sikerei csak a fel�vel� nyersanyag�raknak k�sz�nhet�ek, ez viszont csak id�leges �llapot. India lehet glob�lis j�t�kos, de nem jelent vesz�lyt senkire (legal�bbis egyel�re �gy t�nik). Ami pedig az iszl�mot illeti, az iszl�m radik�lisok nem tartanak egyetlenegy orsz�got sem ellen�rz�s�k alatt, kiv�ve tal�n Ir�nt), de az al-Kaid�nak nincs saj�t orsz�ga. Teh�t hossz� t�von a k�nai kih�v�s lesz a legkem�nyebb, s mivel a k�nai rendszer m�g nem stabil, elengedhetetlen�l fejl�dni fog, �s politikailag is k�nytelen lesz megny�lni. Az orosz t�rsadalom fiataljai m�r a fogyaszt�i t�rsadalomban n�nek fel, ez�rt Oroszorsz�g is eur�paisodni fog, de ez nagyon id�ig�nyes folyamat.

Amerika helyzete is sz�ba ker�l. Fukuyama szerint az USA-nak nem tesz j�t, hogy egyed�li szuperhatalomk�nt l�tezik a vil�gban. A hatalomkoncentr�ci� nem eg�szs�ges a nemzetk�zi rendszerben. „Nem j� az Egyes�lt �llamoknak egy olyan vil�gban, ahol azt gondolhatja, majd mindenki elhiszi neki, hogy j�t akar, �s erej�t felel�sen veti latba.” – mondja Fukuyama, aki �gy v�li, ha a hatalom egyenl�bben lett volna elosztva a vil�gban, az iraki t�ved�st sem k�vett�k volna el. Kifejti, hogy nem szeretn� al�becs�lni a radik�lis iszl�m fenyeget�s�t, de az iszl�m gyenges�ge pont abban �ll, hogy senkit sem tud megsz�l�tani, aki nem muzulm�n. R�ad�sul minden kult�ra v�ltozik �s fejl�dik, ez igaz az iszl�mra is. Term�szetesen az m�r k�rd�ses, hogy ez a fejl�d�s a nyugati vil�g szempontj�b�l pozit�v vagy negat�v lesz-e. A bels� fejl�d�s a muzulm�nokon m�lik, mi csak annyit tehet�nk, hogy nem tessz�k rosszabb� a dolgokat. Az interj� v�g�n Fukuyama kijelenti, nem hisz a demokr�cia er�szakos exportj�ban, helyette ink�bb puha eszk�z�ket kellene alkalmaznia az Egyes�lt �llamoknak, ugyanis a katonai beavatkoz�s nem a legjobb eszk�z a rendszerv�lt�sra.

Fukuyama is Obama mellett �ll

Fukuyama a 2008-as amerikai eln�kv�laszt�st megel�z�en kijelentette, hogy Obama mellett teszi le a voks�t. „Barack Obam�ra szavazok novemberben, egy nagyon egyszer� okb�l kifoly�lag. George W. Bush eln�ks�g�n�l nehezebb katasztrof�lisabbat elk�pzelni. M�r az is el�g rossz volt, hogy els� ciklusa alatt elind�tott egy sz�ks�gtelen h�bor�t �s al��sta az Amerikai Egyes�lt �llamok helyzet�t az eg�sz vil�gon. Hivatali idej�nek fogy� napjaiban pedig az amerikai p�nz�gyi rendszer �sszeoml�sa felett eln�k�l, amelynek �vekig tart� k�vetkezm�nyei lesznek” – nyilatkozta. A filoz�fus szerint John McCain az amerikai befoly�s terjeszt�s�t legink�bb a fegyveres er�szakra b�zn�. �gy v�li, Amerika az elm�lt �vekben �lomvil�gban �lt, s Obama a legalkalmasabb arra, hogy felr�zza az orsz�got. Szerinte Obama megmutatja a vil�gnak Amerik�nak az eddigiekt�l elt�r�, pozit�v arc�t. Az Egyes�lt �llamok sok olyan dolgot elk�vetett, melynek k�vetkezt�ben elvesztette hitel�t a vil�gban, s az els� szimbolikus gesztusok egyike, mely megfelel� ir�nyba mozd�thatja el a dolgokat, a guantanam�i fogolyt�bor felsz�mol�sa lesz.

Saj�t �r�s, no copy!